Van az a meleg, amikor az izzadság már nem hűt

Az extrém hőhullámok egyre gyakrabban járhatnak együtt 100 százalékos páratartalommal. A párolgás ilyenkor megszűnik, az emberi szervezet extrém terhelésnek van kitéve.

Pára és meleg

A felmelegedés nem évről évre zajló lineáris folyamat, de hazánkban máris a bőrünkön érezzük a fokozódó szélsőségeket aszályok, hőhullámok, áradások, enyhe telek képében.

A forrósághoz párosuló 100 százalékos páratartalom lehetetlenné teszi, hogy az izzadsággal hőt adjunk le, ezek az időszakok pedig egyre sűrűbbé válnak. 

Izzadni komoly munka

Az emberi szervezet egy viszonylag szűk határok közé szorított optimális hőmérsékleten képes a leghatékonyabban működni. Ettől bármilyen irányba való eltérés esetén testünk akcióba lép a fűtés vagy hűtés érdekében, kompenzációs folyamatok indulnak be, utóbbi végeredménye a verejtékezés.

Nagyon kisarkítva a fizika alapvető törvényeit kihasználó vízhűtésről van szó, mivel a párolgás hőt von el a környezetéből. Az izzadság párolgása lehűti a bőrfelszín közelében futó erekben a vért, amely aztán testszerte áramolva gondoskodik a hőmérséklet csökkentéséről a mélyebben fekvő régiókban is.

A verejtékezés komoly energiát, erőforrásokat igényel a szervezet részéről, és logikusan minél melegebb van, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség

A krónikus betegek még kiszolgáltatottabbak

Az egészséges, jó kondícióban lévő emberekben megvannak a kellő tartalékok. Tíz–húsz perc a szaunában a legtöbbeknél semmiféle gondot nem okoz, és a nyári napok forrósága is „kibírható”, ha éjszakánként lehűl a levegő, és a szervezet megpihenhet.

A problémát a magas napi középhőmérsékletek jelentik, az olyan hőségperiódusok, amikor még éjjel is aktívan izzadunk. Ez a helyzet még az egészséges szervezetet is kimeríti, és káros folyamatok indulhatnak be annál inkább, minél tovább tart és minél magasabb a hőmérséklet.

Ráadásul a krónikus betegséggel élőknél – itt a szív- és érrendszeri problémáktól a cukorbetegségen, a tüdőt érintő kórképeken át az elhízásig számos állapotot említhetünk – már az alapvető hűtési folyamat is káros plusz terhelést jelent. Nézzük a páratartalmat.

Halálos páros

Szintén egyszerű fizika, hogy egységnyi térfogatnyi levegő annál több vizet képes megtartani, minél melegebb. Ha adott hőmérsékleten eléri a 100 százalékot, telítetté válik, és egyrészt csapadék képződik, másrészt megszűnik a párolgás, mert a levegő már nem képes több vizet megtartani. Amennyiben pedig az emberi vízhűtésre gondolunk, a páratartalom növekedésével a verejtékezés veszít a hatékonyságából.

A forró és nedves időjárás főleg a már említett krónikus betegeket veszélyezteti, de egészséges emberek számára is rendkívül káros. Arról nem is beszélve, hogy a fokozott verejtékezés gyorsan vezethet kiszáradáshoz, és az élősködők, kórokozók többsége is a meleg, nedves környezetben érzi magát a legjobban.

Már most megtörténik

2023 júniusában 40 fokot meghaladó hőség szedte áldozatait. Gyakori sok csapadékkal járó nyári napokon életveszélyes körülmények alakulhatnak ki. Gondolhatnánk, hogy csak a trópusi környezetben jár együtt a meleg és a pára, de ez már nem igaz. Az esővel ugyanis a talajra zúdul a felsőbb légrétegek hideg levegője is, ami logikusan átmeneti lehűlést okoz, a folyamat gyors ismétlődése pedig meggátolja a tartósan 35 fok feletti hőmérsékletet. Az extrém hőség azonban egész nagy magasságig „felfűti” a levegőt, ami így nehezebben telítődik, egy bizonyos szint felett pedig már csapadék sem képződik. 

A forró, párás időjárási helyzet így hosszú időre „beszorulhat” egy adott területre.

…és a helyzet várhatóan tovább romlik.